ROFERON-A 3MILLIÓ NE/0,5ML ELŐRETÖLT FECSK-BEN
|
Vényköteles A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
|
|
1. A GYÓGYSZER NEVE
Roferon-A 3 millió NE oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden előretöltött fecskendőben 3 millió nemzetközi egység interferonum alfa-2a* van 0,5 milliliterenként** (3 millió NE/0,5 ml).
*Escherichia coli-ban rekombináns DNS technológiával előállítva
**Az ampullában valamivel több oldat van.
Ismert hatású segédanyag:
Benzil-alkohol (10 mg/1ml)
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció
Tiszta, színtelen-halványsárga steril oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Roferon-A következő kórképek kezelésére szolgál:
- Hajas sejtes leukaemia.
- AIDS betegek progresszív aszimptomás Kaposi-sarcomával, akiknek CD4 száma > 250/mm3.
- Philadelphia-kromoszóma pozitív, krónikus myeloid leukaemia krónikus fázisa. A Roferon-A nem alternatív kezelés azon CML betegek számára, akiknek egy HLA-azonos rokonuk van és allogen csontvelő transzplantációt terveznek, vagy ez várható a közeljövőben. Még mindig nem ismert, hogy a Roferon-A számításba jöhet-e mint gyógyító kezelés ebben az indikációban.
- Cutan T-sejtes lymphoma. Az interferon alfa-2a (Roferon-A) hatékony lehet azokban az esetkben, amikor a betegség progrediál illetve amikor a konvencionális kezelés nem hat vagy nem alkalmazható.
- Felnőtt betegek szövettanilag igazolt, krónikus hepatitis B fertőzéssel, akiken a vírus replikáció markerei megtalálhatók, vagyis akik HBV-DNS vagy HBeAg pozitívak.
- Felnőtt betegek, szövettanilag igazolt krónikus hepatitis C-vel, akik HCV antitest vagy HCV-RNS pozitívak és akik szérum alanin aminotranszferáza (ALT) emelkedett, de májműködésük nem dekompenzálódott. Az interferon alfa-2a kezelés hatékonysága hepatitis C-ben fokozható ribavirinnel kombinálva. A Roferon-A-t önmagában kell adni főleg ribavirin intolerancia vagy ellenjavallat esetén.
- Follicularis non-Hodgkin lymphoma
- Előrehaladott vesesejtes karcinoma.
- AJCC (American Joint Committee on Cancer) II. stádiumú, malignus melanomás betegek (Breslow tumor vastagság > 1,5 mm, nyirokcsomó érintettség vagy cutan terjedés nincs), akik betegsége műtét után megszűnt.
4.2 Adagolás és alkalmazás
A rendelkezésre álló, különböző Roferon-A készítmények közül nem mindegyik alkalmazható az összes, 4.1 pontban felsorolt terápiás javallatokban. A felírt hatáserősségű készítménynek meg kell felelnie az egyes indikációkban szükséges ajánlott adagnak.
- HAJAS SEJTES LEUKAEMIA
Kezdő adag:
Naponta 3 millió NE subcutan injekcióban 16-24 héten keresztül. Intolerancia esetén vagy a napi adagot kell 1,5 millió NE-re csökkenteni vagy a beadás gyakoriságát hetente háromszori alkalmazásra, vagy ha szükséges, mindkettőt csökkenteni kell.
Fenntartó adag:
Hetente háromszor 3 millió NE subcutan injekcióban. Intolerancia kialakulása esetén hetente háromszor 1,5 millió NE-re kell csökkenti az adagot..
A kezelés időtartama:
A betegeket kb. 6 hónapig kell kezelni, ezután döntsön az orvos a kezelés folytatásáról a reagáló betegeken, vagy megszakításáról a nem reagáló betegeken. A betegeket 20 egymást követő hónapig kezelték. A hajas sejtes leukaemia Roferon-A kezelésének optimális időtartamát nem határozták meg.
A Roferon-A legkisebb hatékony adagját hajas sejtes leukaemiában még nem állapították meg.
- AIDS-HEZ TÁRSULÓ KAPOSI-SARCOMA
A Roferon-A kezelés olyan, AIDS-hez társult progresszív, tünetmentes Kaposi-sarcomában szenvedő betegeknek javasolt, akik CD4 száma > 250/mm3. Azok a betegek, akik CD4 száma < 250/mm3, vagy akik anamnézisében opportunista fertőzések vagy szisztémás tünetek fordulnak elő, nem valószínű, hogy reagálni fognak Roferon-A kezelésre, ezért ezeket a betegeket nem szabad kezelni. Az optimális adagolás még nem ismert.
A Roferon-A nem adható együtt proteázgátlókkal. A zidovudin kivételével, nincsenek biztonságossági adatok a Roferon-A és a reverz-transzkriptáz gátlók kombinációjáról.
Kezdő adag:
A Roferon-A-t 18 éves vagy idősebb betegnek subcutan kell adni, és naponta legalább 18 millió NE-ig, ha lehetséges, akkor naponta 36 millió NE adandó 10-12 héten át. Az dózisemelés ajánlott ütemezése a következő:
1-3 nap 3 millió NE naponta
4-6 nap 9 millió NE naponta
7-9 nap 18 millió NE naponta - ha a beteg tolerálja, akkor felemelhető:
10-84 nap 36 millió NE naponta
Fenntartó adag:
A beteg által tolerált legnagyobb, de 36 millió NE-t meg nem haladó subcutan Roferon-A adagot hetente háromszor kell adni.
Azok az AIDS-hez társult Kaposi-sarcomás betegek, akiket napi 3 millió NE Roferon-A-val kezeltek, alacsonyabb terápiás válaszarányt mutattak, mint az ajánlott dózissal kezelt betegek.
A kezelés időtartama:
A léziók változását dokumentálni kell, hogy a terápia hatékonyságát meg lehessen állapítani. Minimálisan 10 hét, de lehetőleg 12 heti kezelés után döntsön az orvos a kezelés folytatásáról a reagáló betegeken, vagy megszakításáról a nem reagáló betegeken. A betegek átlagosan kb. háromhavi kezelés után mutattak javulást. A betegeket 20 egymást követő hónapig kezelték. Kedvező terápiás hatás esetén a kezelést addig kell folytatni, amíg a tumor már nem észlelhető. A Roferon-A kezelés optimális időtartamát AIDS-hez társuló Kaposi-sarcomában még nem határozták meg.
Megjegyzés:
A Roferon-A terápia felfüggesztése után a Kaposi-sarcomás elváltozások gyakran visszatérnek.
- KRÓNIKUS MYELOID LEUKAEMIA (CML)
A Roferon-A kezelés Philadelphia-kromoszóma pozitív, krónikus fázisban lévő CML-es betegek kezelésére javallt. A Roferon-A nem alternatív kezelés olyan CML betegek számára, akiknek HLA-azonos rokonuk van és allogen csontvelő transzplantációt terveznek vagy ez várható a közeljövőben.
A CML krónikus fázisában 60%-ban figyeltek meg haematológiai remissziót Roferon-A kezelés hatására, függetlenül a megelőző kezeléstől. Ezen reagáló betegek kétharmadában teljes haematológiai válasz figyelhető meg, melynek elérése akár 18 hónapos kezelést is igényelhet.
A citotoxikus kemoterápiával szemben az interferon alfa-2a tartós, folyamatos citogenetikai választ tud kiváltani, mely több mint 40 hónapig tarthat. Még nem ismert, hogy a Roferon-A kezelés kuratív hatásúnak tekinthető-e ebben az indikációban.
Adagolás:
A Roferon-A kezelést 8-12 hétig ajánlott subcutan adni 18 éves vagy idősebb betegeknek. Az ajánlott adagolási séma:
1-3 nap 3 millió NE naponta
4-6 nap 6 millió NE naponta
7-84 nap 9 millió NE naponta
A kezelés időtartama:
A kezelés időtartama minimum 8 hét, de lehetőleg 12 hét után döntsön az orvos a kezelés folytatásáról a reagáló betegeken, vagy felfüggesztéséről, ha a haematológiai paraméterek nem javultak. Kezdeti terápiás válasz esetén a teljes haematológiai válasz eléréséig vagy maximum 18 hónapig kell folytatni a kezelést. Minden teljes haematológiai választ mutató beteg kezelését napi 9 millió NE-gel (optimális adag) vagy heti háromszor 9 millió NE-gel (minimális adag) kell folytatni a cytogenetikai válasz mielőbbi kialakulása céljából. A Roferon-A kezelés optimális időtartamát CML-ben még nem határozták meg, bár cytogenetikai remisszió megjelenését még két évvel a kezelés megkezdése után is tapasztalták.
A Roferon-A biztonságosságát, hatékonyságát és optimális adagolását CML-ben szenvedő gyermekeken még nem állapították meg.
- CUTAN T-SEJTES LYMPHOMA (CTCL)
Az interferon alfa-2a (Roferon-A) hatékony lehet progresszív cutan T-sejtes lymphomában olyan esetekben is, amikor a hagyományos terápia hatástalan, vagy nem kivitelezhető.
Az optimális adagolás még nem ismert.
Kezdő adag:
A subcutan adott Roferon-A adagját fokozatosan kell emelni napi 18 millió NE-ig és összesen 12 hétig kell adni 18 éves vagy idősebb betegeknek. A dózisemelés az alábbiak szerint ajánlott:
1-3 nap 3 millió NE naponta
4-6 nap 9 millió NE naponta
7-84 nap 18 millió NE naponta
Fenntartó adag:
A beteg által tolerált legnagyobb, de 18 millió NE-t meg nem haladó subcutan Roferon-A adagot hetente háromszor kell adni.
A kezelés időtartama:
A betegeket legkevesebb 8 hétig kell kezelni, de jobb, ha 12 hét után dönt az orvos a kezelés folytatásáról a reagáló betegeken vagy felfüggesztéséről a nem reagáló betegeken. A jól reagáló betegek kezelését minimum 12 hónapon át kell folytatni, hogy a komplett és tartós klinikai válasz esélye a lehető legnagyobb legyen. 40 hónapig tartó kezelés is ismert. A Roferon-A terápia optimális időtartama cutan T-sejtes lymphomában nem ismert.
Figyelmeztetés:
A cutan T-sejtes lymphomás betegek kb. 40%-ában nem figyelhető meg objektív tumor-válasz. Részleges válasz 3 hónapon belül, teljes válasz 6 hónapon belül jelentkezik, bár előfordulhat, hogy a legjobb választ csak több mint egy éves kezeléssel lehet elérni.
- KRÓNIKUS HEPATITIS B
A Roferon-A kezelés azoknak a felnőtt, szövettanilag igazolt krónikus aktív hepatitis B-ben szenvedő betegeknek javallt, akiknél megtalálhatók a vírusreplikáció megfelelő markerei, azaz HBV-DNS, vagy HBeAg pozitívak.
Ajánlott adagolás:
Az optimális kezelési sémát még nem határozták meg. Az adagolás 2,5-5 millió NE/m2 testfelület, háromszor hetente subcutan 4-6 hónapon át adva.
Az adagolás a beteg toleranciájának megfelelően változtatható. Abban az esetben, ha 3-4 hónapos kezelés után nincs javulás, megfontolandó a kezelés megszakítása.
Gyermekek: Krónikus hepatitis B-ben szenvedő gyermekeknek biztonságosan adtak már 10 millió NE/m2 testfelület dózist is, azonban a kezelés hatékonysága nem bizonyított.
- KRÓNIKUS HEPATITS C
ROFERON-A ÉS RIBAVIRIN KOMBINÁCIÓ
VISSZAESETT BETEGEK
A Roferon-A-t ribavirinnel kombinálva azoknak a krónikus hepatitis C-ben szenvedő felnőtt betegeknek adják, akik előzőleg reagáltak az interferon alfa monoterápiára, de a kezelés abbahagyása után visszaestek.
Adagolás:
Roferon-A: 4,5 millió NE hetente háromszor subcutan 6 hónapig.
A ribavirin adagolása:
Ribavirin adag: 1000-1200 mg naponta, két adagra osztva (a reggeli és esti étkezéskor). További információ a ribavirin adagolásáról és beadásáról a ribavirin alkalmazási előírásában található.
MÉG NEM KEZELT BETEGEK
Az interferon alfa-2a hatékonysága a hepatitis C kezelésében fokozható ribavirinnel együtt adva. A Roferon-A önmagában főleg ribavirin intolerancia esetén adandó, vagy ha a ribavirin ellenjavallt.
Adagolás:
Roferon-A: 3-4,5 millió NE hetente háromszor subcutan legalább 6 hónapig. A kezelést további 6 hónapig kell folytatni azokon a betegeken, akik HCV-RNS negatívak a hatodik hónapban, 1-es genotípussal fertőzöttek és a kezelés előtti vírusterhelésük magas volt.
Ribavirin adagolás: lásd fent.
Az egyéb, negatív prognosztikus faktorokat (>40 éves kor, férfi nem, bridging fibrózis) figyelembe kell venni a terápia 12 hónapra történő meghosszabbításakor.
Azok a betegek, akik nem mutattak virológiai választ (HCV-RNS a kimutathatóság alsó határa alatt) a 6 hónapos kezelés után, általában nem lesznek virológiailag tartósan reagálók (HCV-RNS a kimutathatóság alsó határa alatt van 6 hónappal a kezelés abbahagyása után).
ROFERON-A MONOTERÁPIA
A Roferon-A monoterápiát főleg ribavirin-intolerancia vagy ellenjavallat esetén alkalmazzák.
Kezdő adag:
A Roferon-A adagja hetente háromszor 3-6 millió NE subcutan 6 hónapig, mint indukciós terápia, a beteg toleranciájától függően. Azoknál a betegeknél, akik három-négy hónapos kezelésre nem reagálnak, megfontolandó a Roferon-A kezelés abbahagyása.
Fenntartó adag:
Azon betegeknek, akik szérum ALT-je normalizálódott és / vagy a HCV-RNS kimutathatatlanná vált, fenntartó kezelésként 3 millió NE Roferon-A-t kell adni hetente háromszor további 6 hónapig vagy tovább, a komplett válasz konszolidálása céljából. A kezelés optimális időtartamát még nem állapították meg, de legalább 12 hónapos kezelés ajánlott.
Megjegyzés:
A legtöbb visszaeső beteg önmagában adott adekvát Roferon-A kezelést követően, a kezelés befejezése után négy hónapon belül esik vissza.
- FOLLICULARIS NON-HODGKIN LYMPHOMA
A Roferon-A meghosszabbítja a betegségmentes és progressziómentes túlélést, ha kiegészítő terápiaként adják CHOP-hoz hasonló kemoterápiás kezelési sémákhoz, előrehaladott (nagy tumor terhelés) follicularis non-Hodgkin lymphomás betegeknek. A kiegészítő interferon alfa-2a terápia hatékonyságát az ilyen betegek általános hosszú-távú túlélésére azonban még nem állapították meg.
Ajánlott adagolás:
A Roferon-A-t egy konvencionális kemoterápiás kezelési sémához (pl. ciklofoszfamid, prednizon, vinkrisztin és doxorubicin) kell kiegészítőleg adni 6 millió NE/m2 testfelület subcutan minden 28 napos ciklus 22-26-ik napján.
- ELŐREHALADOTT VESESEJTES KARCINOMA
ROFERON-A ÉS VINBLASZTIN KOMBINÁCIÓ
A Roferon-A vinblasztinnal kombinálva 17-26%-os válaszarányt vált ki, lassítja a betegség progresszióját és meghosszabbítja az általános túlélést előrehaladott vesesejtes karcinomás betegnél.
Ajánlott adagolás:
A Roferon-A-ból hetente háromszor 3 millió NE-t kell subcutan adni egy hétig, hetente háromszor 9 millió NE-t a következő héten, majd ezután hetente háromszor 18 millió NE-t. Az egyidejűleg alkalmazott vinblasztint intravénásan kell adni a gyártó előírása szerint, 0,1 mg/ttkg adagban három hetente egyszer.
Ha a hetente háromszor 18 millió NE-t a beteg nem tolerálja, csökkentett adagot, hetente háromszor 9 millió NE-t lehet adni.
A kezelésnek minimum 3 hónapig, maximum 12 hónapig kell tartania, vagy amíg a betegség javulást nem mutat. A teljes választ adó betegek 3 hónappal azután, hogy a válasz biztosan létrejött abbahagyhatják a kezelést.
ROFERON-A ÉS BEVACIZUMAB KOMBINÁCIÓ
Ajánlott adagolás:
A betegség progressziójáig vagy legfeljebb 12 hónapig 9 millió NE-t kell adni hetente háromszor, subcutan injekció formájában. A Roferon-A terápia biztonságosságát és hatékonyságát 12 hónapon túl nem értékelték.
A Roferon-A terápia egy alacsonyabb (3 vagy 6 millió NE) adaggal is kezdhető, azonban a javasolt 9 millió NE adagot a kezelés első 2 hetében el kell érni.
Ha a beteg a Roferon-A heti háromszor 9 millió NE adagját nem tolerálja, akkor az adag a minimális heti háromszor 3 millió NE-re lecsökkenthető.
A Roferon -A injekciókat a bevacizumab infúziót követően kell beadni. A bevacizumabbal történő kombinációra vonatkozó további információkért kérjük, olvassa el a bevacizumab alkalmazási előírását.
- SEBÉSZETILEG ELTÁVOLÍTOTT MALIGNUS MELANOMA
Kis dózisú adjuváns Roferon-A terápia meghosszabbítja a betegségmentes időszakot azokon a betegeken, akiknek nincs nodális vagy távoli metasztázisuk a melanoma rezekciója után (tumor vastagság >1,5 mm).
Ajánlott adagolás:
Hetente háromszor 3 millió NE Roferon-A-t kell subcutan adni 18 hónapig, és a kezelést legalább a műtét utáni 6. héten meg kell kezdeni. Ha a beteg a kezelést nem tolerálja, a dózist csökkenteni kell, ilyenkor 1,5 millió NE adandó hetente háromszor.
4.3 Ellenjavallatok
A Roferon-A ellenjavallt a következő betegek esetében:
- A készítmény rekombináns interferon alfa-2a hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Előzőleg és / vagy jelenleg fennálló súlyos szívbetegség vagy bármilyen korábbi szívbetegség. Direkt cardiotoxikus hatást nem mutattak ki, de valószínű, hogy a Roferon-A adagolásakor gyakran fellépő akut, önmagától szűnő toxicitás (pl. láz, hidegrázás) súlyosbíthatja a korábban kialakult szívbetegséget.
- Súlyos vese-, máj-, vagy myeloid funkció károsodás.
- Nem kontrollált konvulzív állapotok és / vagy a központi idegrendszer károsodása vagy annak gyanúja (lásd. 4.4 pont).
- Krónikus hepatitis előrehaladott dekompenzált májbetegséggel kísérve, vagy májcirrhosis.
- Krónikus hepatitis, melyet jelenleg vagy nem régen immunszuppresszív szerekkel kezeltek.
- A benzil-alkohol, mely segédanyagként van jelen a Roferon-A injekcióban, halálos kimenetelű mérgezést és anafilaktoid reakciót okozhat gyermekekben 3 éves korig. Ezért a Roferon-A nem adható koraszülötteknek, újszülötteknek, csecsemőknek és gyermekeknek 3 éves korig. A Roferon-A oldat 10 mg/ml benzil-alkoholt tartalmaz.
Kombinált terápia ribavirinnel: a ribavirin alkalmazási előírását is figyelembe kell venni ha az interferon alfa-2a-t ribavirinnel kombinálva adják krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegeknek.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A Roferon-A-t kizárólag olyan szakorvos felügyelete mellett szabad adni, akinek megfelelő tapasztalata van az adott kórkép kezelésében. Megfelelő diagnosztikus és kezelési eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk.
A betegek figyelmét a terápia előnyein kívül fel kell hívni a várható mellékhatásokra is.
Túlérzékenység: ha a Roferon-A, vagy a ribavirinnel történő kombinációs kezelés során túlérzékenységi reakció lép fel, a kezelést abba kell hagyni és azonnal megfelelő kezelést kell kezdeni. Átmenetileg jelentkező kiütések esetén a kezelést nem kell abbahagyni.
Transzplantált betegekben (pl. vese, vagy csontvelő átültetés) a terápiás immunszuppresszió gyengülhet, mert az interferonoknak immunstimuláló hatásuk is van. Ahogyan egyéb alfa-interferonok esetében, így a Roferon-A-val kezelt betegeknél is graft kilökődésről számoltak be.
Láz/Fertőzések: Mivel a láz összefüggésben lehet az interferon terápa során gyakran jelentett infulenza-szerű tünetekkel, a tartósan fennálló láz egyéb okait, különösen a súlyos fertőzéseket (bakteriális, virális és gomba) ki kell zárni, elsősorban a neutropaeniában szenvedő betegeknél. Súlyos fertőzéseket (bakteriális, virális és gomba) figyeltek meg alfa-interferon kezelés, így Roferon-A kezelés alatt is. A megfelelő fertőzés-elleni terápiát azonnal el kell kezdeni és megfontolandó a kezelés abbahagyása is.
Pszichiátriai: súlyos pszichiátriai mellékhatások jelentkezhetnek interferonokkal, így a Roferon-A-val kezelt betegeken is. Depresszió, öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérlet és öngyilkosság fordulhat elő akkor is, ha van és akkor is, ha nincs az anamnézisben előzetesen fennálló pszichiátriai betegség. A kezelőorvosnak minden Roferon-A-val kezelt beteget ellenőriznie kell, hogy jelentkeznek-e náluk depressziós tünetek. A kezelés megkezdése előtt az orvosnak tájékoztatnia kell a betegeket a depresszió kialakulásának lehetőségéről, és a betegnek is azonnal jeleznie kell, ha depressziós tüneteket észlel. Ilyen esetekben pszichiátriai kezelés és / vagy a kezelés abbahagyása is szóba jöhet.
Szemészeti: egyéb interferonokhoz hasonlóan, Roferon-A kezelés során is retinopathia, beleértve a retina bevérzéseket, vattatépésszerű gócokat is, papilla oedema, retina artéria, vagy véna thrombosis és opticus neuropathia, mely látásvesztést okozhat, fordult elő. Szemészeti vizsgálatot kell végezni minden olyan betegben, aki látásgyengülést vagy látásvesztést tapasztal. Mivel ezek a szemészeti problémák más betegségek esetén is előfordulhatnak, a Roferon-A monoterápia vagy ribavirinnel történő kombinációs kezelés megkezdése előtt szemészeti vizsgálatot kell végezni diabetes mellitusban, vagy hypertoniában szenvedő betegeken. A Roferon-A monoterápiát, vagy a ribavirinnel történő kombinációs terápiát abba kell hagyni azokon a betegeken, akik szemészeti betegsége romlik, vagy újonnan szemészeti betegségük fejlődik ki.
Endokrin: ritkán hyperglykaemiát figyeltek meg Roferon-A-val kezelt betegeken. Minden betegnél, akinél hyperglykaemia alakul ki vércukorszint mérést kell végezni és a továbbiakban a vércukorszintet ellenőrizni kell. Diabetes mellitusban szenvedő betegek esetén szükség lehet az antidiabetikus kezelés módosítására.
Enyhe vagy középsúlyos vese-, máj-, vagy csontvelői funkciózavar esetén ezeket a funkciókat fokozottan kell ellenőrizni.
Májfunkció: ritkán az interferon alfa a meglévő autoimmun betegség romlását okozhatja hepatitises betegekben. Ezért azt a hepatitises beteget, akinek kórelőzményében autoimmun betegség szerepel, elővigyázatosan kell kezelni. Ha a májfunkció romlik ezekben a betegekben, megfontolandó az autoimmun antitestek meghatározását elvégezni. Ha szükséges, a kezelést meg kell szakítani.
Csontvelő szuppresszió: különös elővigyázatossággal kell eljárni a Roferon-A adagolásakor súlyos myelosuppressio esetén, mivel a gyógyszer maga is a fehérvérsejtszám, különösen a granulocytaszám, ill. a thrombocytaszám, és - kevésbé gyakran - a haemoglobin-koncentráció csökkenését okozza. Mindez a fertőzések és a vérzéses komplikációk fokozott kockázatához vezethet. Ezeket a lehetőségeket szigorúan monitorozni kell és a teljes vérképet ellenőrizni kell a terápia megkezdése előtt és megfelelő időközökben a kezelés alatt is.
Autoimmun: különböző auto-antitestek kifejlődését figyelték meg alfa-interferon kezelés hatására. Interferon kezelés alatt az erre hajlamos betegeken az autoimmun betegségek klinikai manifesztációja gyakoribb. Azokon a betegeken, akiknek autoimmun betegségük van vagy volt, a betegség tüneteinek megjelenését figyelni kell és ajánlott az auto-antitestek és a TSH szint mérése.
Mivel a Roferon-A biztonságossága és hatékonysága gyermekekben nem ismert, használata gyermekeknek nem javasolt.
A krónikus hepatitis B vagy C fertőzött betegeken, akiket haemodializálnak, vagy akiknek haemophiliájuk van, vagy akik HIV vírussal is fertőzöttek, a szer hatását még nem bizonyították.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) per 0,5 ml nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag nátriummentes.
Kombinációs terápia ribavirinnel: lásd a ribavirin alkalmazási előírását is, ha a krónikus hepatitis C-ben szenvedő beteg kombinált interferon alfa-2a és ribavirin kezelést kap.
A HIV-vel is fertőzött betegekben, akik "nagyon aktív anti-retrovirális terápiát" (Highly Active Anti-Retroviral Therapy, HAART) kapnak, nagyobb a tejsav acidózis kialakulásának veszélye. A HAART terápia mellé a Roferon-A és ribavirin kombinációt csak óvatosan javasolt adni (lásd ribavirin alkalmazási előírás).
Társfertőzésben szenvedő, előrehaladott stádiumú cirrhosisos betegekben, akik HAART kezelést kapnak, nagyobb a dekompenzált májműködés és a halál veszélye. Ha az alfa-interferon kezelést önmagában vagy ribavirinnel kombinálva adják a kockázat növekedhet ezen betegcsoportban.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Mivel az alfa-interferonok megváltoztatják a sejtmetabolizmust, fennáll a lehetőség, hogy megváltoztatják egyéb gyógyszerek hatását. Egy kis vizsgálatban kimutatták a Roferon-A hatását a specifikus mikroszómás enzimrendszerre. Ennek klinikai relevanciája nem ismert.
Az alfa-interferonok hatással lehetnek az oxidatív anyagcsere folyamatokra; ezt figyelembe kell venni olyan gyógyszerek együttes adagolásakor, amelyek ezen az úton metabolizálódnak. Azonban erről nincsenek még specifikus ismeretek.
A Roferon-A csökkenti az együtt adott teofillin clearance-ét.
Minthogy a Roferon-A befolyásolhatja a központi idegrendszer működését, kölcsönhatás léphet fel, központilag ható gyógyszerek együttadásakor. Az interferon terápiát megelőzően vagy azzal egyidejűleg adagolt gyógyszerek neurotoxikus, cardiotoxikus és haematológiai mellékhatásai felerősödhetnek.
Kombinációs terápia ribavirinnel: lásd a ribavirin alkalmazási előírását, ha az interferon alfa-2a-t ribavirinnel kombinálva adják krónikus hepatitis C-ben.
Vesedaganatban szenvedő betegeken végzett kontrollos klinikai vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a bevacizumabnak nincs szignifikáns hatása az interferon alfa-2a (Roferon-A) farmakokinetikájára.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A Roferon-A-val kezelt férfiaknak és nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk. Nincsenek kielégítő adatok a Roferon-A terhességben való alkalmazásával kapcsolatban. A terápiásnál jóval nagyobb adagban az első trimeszterben adva vemhes rhesus majmoknak, abortív hatást figyeltek meg (lásd 5.3 pont). Bár állatkísérletekben nem mutattak ki teratogén hatást, a magzati károsodás nem zárható ki, ha terhességben az anyát Roferon-A-val kezelik. Terhességben Roferon-A csak akkor adható, ha a nőre gyakorolt előnyös hatás, igazolja a magzat potenciális kockázatát.
Nem ismert, hogy ez a hatóanyag kiválasztódik-e az anyatejbe. Attól függően, hogy mennyire fontos a kezelés az anyának, dönteni kell a szoptatás vagy a gyógyszerszedés abbahagyásáról.
Alkalmazás ribavirinnel, krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegekben
A ribavirinnek szignifikáns teratogén és/vagy embriocid hatása van minden állatfajon. A ribavirin terápia ellenjavallt terhes nőknek. Rendkívüli gondossággal kell eljárni a terhesség elkerülése érdekében a Roferon-A-val kezelt nők, vagy Roferon-A-val kezelt férfiak partnerei esetében, ha a Roferon-A-t ribavirinnel kombinálva adják. A fogamzóképes korú nőknek és partnereiknek egyaránt hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt és még 4 hónapig a kezelés befejezése után. A férfi betegeknek és nő partnereiknek egyaránt hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt és még 7 hónapig a kezelés befejezése után. Kérjük, vegye figyelembe a ribavirin alkalmazási előírását is.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Azonban, az alkalmazott dózistól és adagolási sémától, valamint az egyes beteg érzékenységétől függően hatással lehet a reakcióidőre, így kedvezőtlenül befolyásolhat bizonyos működéseket, pl. a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Kombinációs terápia ribavirinnel: lásd a ribavirin alkalmazási előírását is ha az interferon alfa-2a-t ribavirinnel kombinálva adják krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegeknek.
A következő mellékhatásokkal kapcsolatos adatokat a legkülönfélébb daganatos betegségekben szenvedő, gyakran korábbi terápiákra nem reagáló tumoros betegek kezelése során nyerték, akik betegsége előrehaladott volt; valamint krónikus hepatitis B-ben és krónikus hepatitis C-ben szenvedő betegeken.
A daganatos betegek kb. kétharmada volt anorexiás és a fele tapasztalt hányingert. Cardiovascularis és pulmonális betegség volt észlelhető a daganatos betegek kb. egyötödénél: átmeneti hypotensio, hypertensio, oedema, cyanosis, arrhythmia, palpitáció és mellkasi fájdalom jelentkezett. A legtöbb daganatos beteg szignifikánsan nagyobb adagokat kapott, mint a jelenleg javasolt adagok, ez magyarázhatja azt, hogy ezen a betegcsoporton a mellékhatások gyakoribbak és súlyosabbak voltak, mint a hepatitis B-ben szenvedő betegeken, ahol a mellékhatások általában átmenetileg jelentkeztek és a betegek 1-2 hét alatt visszanyerték a kezelés előtti állapotukat a terápia befejezése után. Cardiovascularis betegséget nagyon ritkán észleltek hepatitis B-ben szenvedő betegekben. Hepatitis B-ben szenvedő betegekben a transzamináz szint változásai általában a betegek klinikai állapotában bekövetkezett javulást jelzik.
A betegek többsége influenza-szerű tüneteket észlelt, pl. fáradtság, láz, hidegrázás, étvágycsökkenés, izomfájdalom, fejfájás, arthralgia és verítékezés lépett fel. Ezek az akut mellékhatások általában csökkenthetők, vagy megszüntethetők paracetamol egyidejű adásával és a terápia folytatása során spontán, vagy az adag módosítására csökkennek, bár a terápia folytatása letargiát, astheniát és fáradtságot idézhet elő.
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a nemkívánatos hatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra:
Szervrendszer
Nagyon gyakori
(31/10)
Gyakori
(31/100 -<1/10)
Nem gyakori
(31/1000 -
<1/100)
Ritka
(31/10 000 -
<1/1000)
Nagyon ritka
(<1/10 000)
Nem ismert
(a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
- pneumonia
- herpes simplex1
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek2
- leucopaenia
-thrombocytopaenia
-anaemia
- agranulocytosis
- hemolitikus anaemia
-idiopathiás thrombocytopeniás purpura
Immunrendszeri betegségek és tünetek
- autoimmun betegség
- akut túlérzékenységi reakciók 3
- sarcoidosis
- Graft kilökődés†
Endokrin betegségek és tünetek
- hypothyreosis
-hyperthyreosis
- pajzsmirigy működési zavar
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
- anorexia
- hányinger
-tünetmentes
hypokalcaemia
- kiszáradás
- elektrolit- egyensúly zavar
- diabetes mellitus
- hyperglykaemia
- hyper-triglyceridaemia
-hyperlipidaemia
Pszichiátriai kórképek
- depresszió
- szorongás
- mentális állapot- változásai
- konfúzió
- kóros viselkedés
- idegesség
- memória károsodás
-alvászavar
- öngyilkosság
- öngyilkossági kísérlet
- öngyilkossági gondolatok
Idegrendszeri betegségek és tünetek
- fejfájás
- az ízésérzés zavara
- neuropathia
- szédülés
- hypoaesthesia
- paraesthesia
- tremor
- álmosság
- kóma
- cerebrovascularis esemény
- görcsök
- átmeneti erekciós zavar
Szembetegségek és szemészeti tünetek
- látászavar
-conjunctivitis
- ischaemiás retinopathia
- retinális artéria thrombosis
- opticus neuropathia
- retinavérzés
- retinális vénás thrombosis
- retina exsudatum
- retinopathia
- papilla oedema
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetek
- vertigo
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
- arrhythmiák4
- palpitációk
- cyanosis
- a szívműködés és a légzés leállása
- szívinfarktus
- pangásos szívelégtelenség
- tüdőoedema
Érbetegségek és tünetek
- hypertensio
- hypotensio
- vasculitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
- dyspnoe
- köhögés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
- hasmenés
- hányás
- hasi fájdalom
- hányinger
- szájszárazság
- pancreatitis
- a belek hypermotilitása
- székrekedés
- dyspepsia
- flatulencia
- a peptikus fekély kiújulása
gastrointestinalis vérzés (nem életveszélyes)
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
- májelégtelenség
- hepatitis
- májműködési zavar
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
- alopecia5
- fokozott verítékezés
- psoriasis6
- pruritus
- kiütés
- bőrszárazság
- epistaxis
- nyálkahártya szárazság
- rhinorrhoea
A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei
- myalgia
- arthralgia
- szisztémás lupus
erythematosus
- arthritis
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
- proteinuria
-megnöveke-dett sejtszám a vizeletben
- akut veseelégtelen-ség7
- vesekárosodás
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
- influenza-szerű tünetek
- étvágy-csökkenés
- láz
- rigorok
- fáradtság
- mellkasi fájdalom
- oedema
-nekrózis az injekció helyén
-reakció az injekció beadásának helyén
Laboratóriumi vizsgálatok eredményei
- testsúlycsökkenés
-emelkedett ALT
-emelkedett transzamináz
-emelkedett vér alkalikus foszfatáz
- emelkedett vér kreatinin
-emelkedett vér karbamid
- emelkedett vér bilirubin
- emelkedett vér húgysav
-emelkedett vér LDH
1(beleértve a herpes labialis fellángolását is)
2Myelosuppressioban levő betegekben thrombocytopaenia és csökkent hemoglobinszint gyakrabban fordult elő. A súlyos haematológiai eltérések a Roferon A kezelés után általában 7-10 napon belül rendeződnek, az értékek visszatértnek a kezelés megkezdése előttiekre.
3(pl. urticaria, angiooedema, bronchospasmus és anafilaxia)
4beleértve a pitvar-kamrai blokkot is
5(a kezelés abbahagyása után megszűnik; fokozott hajhullás, amely a kezelés befejezése után még néhány hétig fennállhat)
6 psoriasis súlyosbodása, vagy előidézése
7(főleg vesebetegségben szenvedő daganatos betegeken)
† Forgalomba hozatalt követően jelentették
Ritka esetben az alfa interferonok, így a Roferon-A is önmagában, vagy ribavirinnel kombinálva, pancytopaeniát és nagyon ritkán aplasticus anaemiát okozhat.
Egyes betegekben interferon ellenes neutralizáló antitestek jelenhetnek meg. Bizonyos klinikai állapotokban (daganat, szisztémás lupus erythematosus, herpes zoster) antitestek alakulhatnak ki spontán a human leukocyta interferon ellen olyan betegekben is, akik soha nem kaptak exogen interferont. Az antitestek kifejlődésének klinikai jelentősége még nem teljesen tisztázott.
Olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben 25°C-on tárolt liofilezett Roferon-A-t használtak, a betegek egyötödében találtak neutralizáló antitesteket. Hepatitis C kezelésekor azok a reagáló betegek, akikben neutralizáló antitest fejlődött ki a terápia során, visszaesési tendenciát mutattak, illetve korábban estek vissza, mint az antitest nélküli betegek. A Roferon-A elleni antitest megjelenésének más klinikai következményét nem igazolták. Az antitestek megjelenésének klinikai jelentőségét még nem teljesen tisztázták.
Nincsenek még olyan klinikai vizsgálati adatok, melyek a 4°C-on tárolt liofilezett Roferon-A, ill. Roferon-A injekciós oldat alkalmazása nyomán kialakuló antitestekre vonatkoznának. Egérkísérletekben kimutatták, hogy a 25°C-on tárolt liofilezett Roferon-A immunogenitása a tárolási idővel növekszik. Az immunogenitásnak ez a növekedése nem tapasztalható, ha a liofilezett Roferon-A-t az ajánlott 4°C-on tárolják.
4.9 Túladagolás
Nincsenek jelentések túladagolásról, de nagy adagok ismételt alkalmazása kifejezett letargiával, fáradtsággal, lankadtsággal, sőt kómával is járhat. Ezeket a betegeket kórházi megfigyelés alatt kell tartani, és megfelelő szupportív kezelést kell nekik adni.
Azok a betegek, akik a Roferon-A terápiára súlyosan reagálnak, a terápia felfüggesztése után és a szükséges szupportív kezelés hatására egy-két napon belül rendszerint felépülnek. Klinikai vizsgálatokban a daganatos betegek 0,4%-ánál lépett fel kóma.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Immunstimulánsok, interferonok
ATC kód: L03AB04
A Roferon-A számos hatása úgy tűnik, hogy megegyezik az ún. természetes humán alfa-interferon készítményekével. Antivirális hatását a sejtek vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képességének fokozásával, valamint az immunrendszer effektor ágának befolyásolásával fejti ki úgy, hogy elősegíti a vírusok hatástalanítását, vagy a vírussal fertőzött sejtek eliminálását. A Roferon-A tumor-ellenes hatásának mechanizmusa még nem ismert. Leírtak azonban jó néhány változást a Roferon-A-val kezelt humán tumor sejtekben. A HT 29 humán tumorsejtekben a Roferon-A lényegesen csökkentette a DNS, RNS és a fehérjeszintézist. A Roferon-A antiproliferatív hatást mutatott in vitro, számos humán daganat esetében és gátolta a csupasz egerekbe átültetett humán tumorok növekedését is.
Csökkent immunitású csupasz egereken vizsgálták in vivo néhány humán tumorsejt-vonal érzékenységét Roferon-A iránt. A Roferon-A in vivo antiproliferatív hatását olyan tumorokon vizsgálták, mint pl. emlő mucoid karcinoma, a coecum adenokarcinomája, colon karcinoma és prostata karcinoma. Az antiproliferatív hatás mértéke változó volt.
Eltérően az egyéb humán proteinektől, az interferon alfa-2a sok hatása részben vagy teljesen elnyomott, ha más állatfajokon vizsgálják. Azonban szignifikáns anti-vaccinia vírus aktivitást indukáltak interferon alfa-2a-val előkezelt rhesus majmokban.
Klinikai hatékonysági és biztonságossági vizsgálatok
Hajas sejtes leukaemia
A Roferon-A terápiás hatékonyságát hajas sejtes leukaemia kezelésében, egy nagy vizsgálatban, 218 betegen elemezték, akik közül 174 volt értékelhető hatékonyság szempontjából 16-24 hetes terápia után. A betegek 88%-án észleltek választ (33% teljes válasz, 55% részleges válasz).
AIDS-hez társuló Kaposi-sarcoma
A Roferon-A hatékonyságát a Kaposi-sarcoma kezelésében 364 betegen vizsgálták, akik 3-54 millió NE-et kaptak naponta. Az objektív válaszarány dózisfüggő volt és 14%-50% közé esett. Napi 36 millió NE adaggal érték el a legelőnyösebb terápiás hatást (13,3% teljes válasz és 12,2 % részleges válasz). A magas alap CD4 lymphocytaszám kedvező prognosztikus faktor volt a válasz szempontjából, a Roferon-A kezelésre reagáló betegek 46%-ának volt nagyobb, mint 400/mm3 a CD4 sejtszáma. A Roferon-A terápiára adott válasz volt a legjobb prognosztikus faktor a túlélés szempontjából.
Krónikus myeloid leukaemia (CML)
A Roferon-A hatékonyságát a CML krónikus fázisában lévő 226 betegen értékelték és hasonlították össze 109 olyan beteg eredményeivel, akik kemoterápiát (hidroxiurea vagy buszulfán) kaptak. Mindkét csoportnak kedvező paraméterei voltak a diagnózis felállításakor (10%-nál kevesebb blaszt a vérben), az interferon kezelést a diagnózis felállítása után hat hónapon belül kezdték meg. A CML krónikus fázisában megkezdett kezelés ugyanolyan arányban vált ki haematológiai választ (85-90%), mint a szokásos kemoterápiával végzett kezelés. A Roferon-A kezeléssel azonban 8%-ban értek el teljes citogenetikus választ és 38%-ban részleges citogenetikai választ, míg a kemoterápiával 9%-ban értek el részleges citogenetikai választ. A leukaemia krónikus fázisából az akcelerált, vagy blasztos fázisba történő progresszió időtartama hosszabb volt a Roferon-A csoportban (69 hónap), mint a konvencionális kemoterápiás csoportban (46 hónap) (p< 0,001) és hosszabb volt a medián össz túlélés is (72,8 hónap, ill. 54,5 hónap, p=0,002).
Cutan T-sejtes lymphoma (CTCL)
A Roferon-A hatékonyságát 169 CTCL-es betegen vizsgálták, közülük a túlnyomó többség (78%) rezisztens volt, vagy visszaesett a szokásos terápia alkalmazása esetén. A 85 értékelhető beteg közül a kezelésre összesen 58% reagált (20% teljes válasz és 38% részleges válasz). Minden fázisban reagáltak a betegek a kezelésre. A teljes válasz medián időtartama a kezelés megkezdésétől számítva 22 hónap volt, a teljes választ adó betegek 94%-a maradt remisszióban a 9. hónapban is.
Krónikus hepatitis B
A Roferon-A hatékonyságát több mint 900 krónikus hepatitis B-ben szenvedő beteg klinikai vizsgálatai alapján állapították meg. A kontrollált pivotal-vizsgálatban 238 beteget randomizáltak négy csoportba: Roferon-A 2,5 millió NE/m2, 5,0 millió NE/m2, 10 millió NE/m2 hetente háromszor, és kezelés nélküli csoportba. A kezelés időtartama 12-24 hét volt a választól, vagyis a HbeAg és HBV DNS szérum clearence-től függően. A betegeket a kezelés abbahagyása után 12 hónapig követték. A tartós választ [hepatitis B e antigén (HBeAg) és hepatitis B vírus DNS (HBV DNS) eltűnése] illetően statisztikailag szignifikáns különbség volt a kezelt és nem-kezelt betegek között (37%, ill. 13%). A kezelt dóziscsoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (33%, 34% és 43% a 2,5, 5,0 és 10,0 millió NE/m2 csoportban). A szerológiai és virológiai válasz a máj szövettani képének jelentős javulásával járt együtt a kezelésmentes periódus 12 hónapos szabad utánkövetéses vizsgálatában.
Krónikus hepatitis C
A Roferon-A hatékonyságát krónikus hepatitis C-ben 1701 betegen és 130 kezeletlen vagy placeboval kezelt kontrollon vizsgálták. Az ajánlott adagokban a Roferon-A teljes biokémiai választ eredményezett a betegek 85%-a válaszarányok a kezelés abbahagyása után legalább 6 hónapig az esetek 11-44%-ában fennálltak, a betegség kezelés előtti jellemzőitől, az IFN dózisától és a kezelés időtartamától függően. A Roferon-A-ra adott biokémiai válasz a májbetegség szignifikáns javulásával jár együtt, amint ezt a kezelés előtt és kezelés után végzett biopszia bizonyítja. Azokon a betegeken, akiken a kezelés befejezése után 3-6 hónappal tartós válasz volt megfigyelhető, a jelentések szerint a hatás 4 évig is megmaradt.
Az interferon alfa-2a terápiás hatékonyságát hasonlították össze önmagában és ribavirinnel kombinálva adva, egy kettős-vak, randomizált klinikai vizsgálatban naív (előzőleg még nem kezelt), és visszaesett betegeken, akik virológiailag, biokémiailag és szövettanilag igazolt krónikus hepatitis C-ben szenvedtek. Hat hónappal a kezelés befejezése után értékelték a tartós biokémiai és virológiai választ, valamint a szövettani javulást.
A visszaesett betegeken statisztikailag szignifikáns, 10-szeres növekedést (4%-ról 43%-ra, p<0,01) figyeltek meg a tartós virológiai és biokémiai válaszban. A kombinációs terápia előnyös voltát igazolta a HCV genotípusra vagy az alap vírusterhelésre vonatkozó reakció arány is. Bár a tartós válaszarányok alacsonyabbak voltak a HCV genotípus 1-el rendelkező betegeken, mint az általános populáción (kb. 30%, szemben a 0%-kal a monoterápiás csoportban), a ribavirin és interferon alfa-2a kombináció relatív előnye különösen jelentős ezen a betegcsoporton. Ezen kívül a hisztológiai javulás is a kombinációs terápia mellett szólt.
Megerősítő jó eredményt kaptak egy, még nem kezelt betegeken végzett kis vizsgálatban az interferon alfa-2a (3 millió NE hetente háromszor) és ribavirin kombinációjával.
További információk a farmakodinamikai tulajdonságokról találhatók a ribavirin alkalmazási előírásában.
Follicularis non-Hodgkin lymphoma
A Roferon-A hatékonyságát citotoxikus terápiával kombinálva (CHOP-szerű ciklofoszfamid, vinkrisztin, prednizon és doxorubicin kezelés) értékelték 122 betegen, akiknek klinikailag kisfokú, vagy közepes fokú agresszivitású non-Hodgkin lymphomájuk volt, 127 olyan beteghez hasonlítva, akik ugyanezt a kemoterápiás kezelést kapták. A két kezelési séma hasonló objektív választ váltott ki, de a Roferon-A-t is tartalmazó kezelés jobban megnyújtotta a kezelés eredménytelenségéig eltelt időt (p<0,001) és a teljes válasz időtartamát (p<0,003).
Vesesejtes karcinoma
Kombináció vinblasztinnal.
A Roferon-A hatását vizsgálták vinblasztinnal kombinálva és hasonlították önmagában adott vinblasztinhoz. A Roferon-A plusz vinblasztin kombináció jobb hatású volt, mint a vinblasztin önmagában olyan betegeken, akiknek lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus vesesejtes karcinomájuk volt. A medián túlélés 67,8 hét volt a 79 Roferon-A plusz vinblasztinnal kezelt betegen és 37,8 hét a 81 csak vinblasztinnal kezelt betegben (p=0,0049). Az össz válaszarány 16,5% volt a Roferon-A plusz vinblasztin csoportban és 2,5% a csak vinblasztinnal kezelt csoportban (p=0,0025).
Kombináció bevacizumabbal
Bevacizumabbal kombinált interferon alfa-2a-t (N=327) egy pivotális, fázis III vizsgálatban hasonlították össze placebo + interferon alfa-2a-val (N=322) olyan nephrectomizált betegek elsővonalbeli kezelésénél, akiknek előrehaladott vagy metasztatikus vesesejtes karcinómájuk volt.
1. táblázat: A BO17705 vizsgálatból származó hatékonysági adatok
Paraméter
(medián érték)
Pbo + IFN N = 322
Bv + IFN N = 327
Hazárd arány?
p-érték
Teljes túlélés
21,3 hónap
23,3 hónap
0,91
(0,76 - 1,10)
p = 0,3360 ß
Progressziómentes túlélés
5,4 hónap
10,2 hónap
0,63
(0,52 - 0,75)
p < 0,0001 ß
Teljes válaszarány ?
12,8%
31,4%
Nem értelmezhető
p < 0,0001 ?
? - 95%-os CI-vel meghatározott
ß - Log-Rank teszttel meghatározott p-érték
? - a referencia csoportok olyan betegek, akiknek kiinduláskor mérhető betegséggel rendelkeznek [ITT N = 289/306]
? - ?2 teszttel meghatározott p-érték
Sebészetileg eltávolított malignus melanoma
A Roferon-A hatékonyságát 1,5 mm-nél vastagabb és klinikailag kimutatható nodális metasztasissal nem rendelkező, primer cutan melanomában szenvedő betegeken értékelték egy nagy randomizált vizsgálatban, melyben 253 beteg vett részt. A betegek 3 millió NE Roferon-A-t kaptak hetente háromszor 18 hónapig, az eredményeket 246 kezeletlen kontroll állapotához hasonlították. A medián 4,4 éves követés után a visszaesésmentes időszak szignifikánsan megnyúlt (p=0,035) a Roferon-A-val kezelt betegeken a kezeletlen kontrollokhoz hasonlítva, de az össz túlélésben nem volt szignifikáns különbség (p=0,059) a két csoport között. A kezelés összesített eredménye 25%-os csökkenés a visszaesés rizikójában.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Az interferon alfa-2a szérumkoncentrációja nagy egyéni változatosságot mutat, mind egészséges önkénteseken, mind áttétes daganatos betegekben. A Roferon-A farmakokinetikája emberben és kísérleti állatokban (majom, kutya és egér) hasonlónak bizonyult. Emberben 3-198 millió NE tartományban lineáris farmakokinetikát mutatott. Egészséges emberben az eliminációs felezési idő 3,7-8,5 óra (átlag 5,1 óra), a megoszlási térfogat egyensúlyi állapotban 0,223-0,748 l/kg (átlag 0,4 l/kg). A teljes test clearance 2,14-3,62 ml/perc/kg (átlag 2,79 ml/perc/kg), 36 millió NE intravénás infúziója után.
36 millió NE im. adagolása után a szérum csúcskoncentrációk 1500-2580 pg/ml között változtak (átlag 2020 pg/ml), az átlagos tmax=3,8 óra. 36 millió NE subcutan adagolása után a szérum csúcskoncentrációk 1250-2320 pg/ml között változtak (átlagosan 1730 pg/ml) átlagosan tmax=7,3 óra.
Az intramuscularisan vagy subcutan beadott adagból felszívódó mennyiség meghaladja a 80%-ot.
Az interferon alfa-2a farmakokinetikája egyetlen intramuscularis adag után az áttétes daganatos és krónikus hepatitis B-ben szenvedő betegeken hasonló volt az egészséges önkéntesekéhez.
A szérumkoncentráció dózisfüggő emelkedése figyelhető meg 198 millió NE-ig terjedő egyszeri dózisokat követően. Nem volt változás az interferon alfa-2a eloszlásában, vagy eliminációjában 28 napos kezelés során napi kétszeri (0,5-36 millió NE), napi egyszeri (1-54 millió NE) vagy heti háromszori (1-136 millió NE) adagolási mód esetén. A Roferon-A főleg a vesében bomlik le és a vesén keresztül választódik ki. Az epével történő kiválasztás és a májban történő metabolizmus csak elenyésző szerepet játszik a Roferon-A eliminációjában.
Áttétes daganatos betegségben szenvedőkön, 28 napon át naponta egyszer vagy többször intramuscularisan adagolt Roferon-A kezelés után, a plazma csúcskoncentrációk az egyszeri beadás után észleltnél kétszer-négyszer nagyobbak voltak. A többszöri adagolás ugyanakkor nem változtatta meg az eloszlási és kiválasztási jellemzőket néhány különböző adagolási mód vizsgálata során.
További információ a farmakokinetikai jellemzőkről a ribavirin alkalmazási előírásában található.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A humán interferon faj-specificitása miatt csak kevés toxikológiai vizsgálatot végeztek Roferon-A-val. Az akut parenterális toxicitást egéren, patkányon, nyúlon és vadászmenyéten vizsgálták, a legmagasabb intravénás adag 30 millió NE/ttkg, az intramuscularis 500 millió NE/ttkg volt. Nem észleltek a kezeléssel kapcsolatos mortalitást egyik adagolási móddal sem és egyik állatfajon sem. A klinikai adagoknál sokkal magasabb adagokkal sem figyeltek meg nem-kívánt hatást, kivéve az abortív hatást, melyet vemhes rhesus majmokon figyeltek meg az első és második trimeszterben; átmeneti zavar - pl. a menstruációs periódus megnyúlása - fordult elő a menstruációs ciklusban nem vemhes majmokon. Nem ismert, hogy ezek az adatok mennyiben vonatkoztathatók emberre.
Mutagén hatást kísérleti körülmények között nem figyeltek meg.
A preklinikai adatokról további információ a ribavirin alkalmazási előírásában található.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Ammónium-acetát
nátrium-klorid
benzil-alkohol (10 mg/ml)
poliszorbát 80
tömény ecetsav
nátrium-hidroxid oldat
injekcióhoz való víz
6.2. Inkompatibilitások
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető egyéb gyógyszerekkel.
6.3. Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4. Különleges tárolási előírások
Hűtőszekrényben (2°C - 8°C között) tárolandó. Nem fagyasztható! A fénytől való védelem érdekében az előretöltött fecskendőt tartsa a dobozában.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
0,5 ml oldat, zárósapkával (butilgumi), tolórúddal (műanyag), tolórúd dugóval (butilgumi), tűvel (rozsdamentes acél) ellátott előretöltött fecskendőben (I típusú üveg).
Kiszerelések: 1, 5, 6, 12, 30x.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Kizárólag egyszeri alkalmazásra.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag (beleértve a tűket és a fecskendőket) megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA MAGYARORSZÁGON
Roche (Magyarország) Kft,
H-2040 Budaörs, Edison u. 1.
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI
OGYI-T-6145/01 1x
OGYI-T-6145/02 6x
OGYI-T-6145/03 12x
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1998.02.24.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010.04.23
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
2013. április 29.
5
OGYI/35429/2012